Hát egy kicsit elegem van...
Nem is kicsit ... nagyon. Utálom az egész rohadt életem. Nem, az embereket. Az egészet úgy ahogy van.
Olyan szinten csalódtam az emberekben, hogy az hihetetlen. A boltban rosszul ad vissza a pénztáros, a piacon a szép árú előre van téve, mikor kérsz belőle a hátuljáról, a régebbi rohadtal szolgál ki. Teleköpködi a markát a metrón aztán persze megkapaszkodik, hogy a taknya végigkenődik a kapaszkodón, a menzákon moslékot főznek... és még sorolhatnám. Már kimenni sincs kedvem az utcára nehogy valakivel is beszélni, találkozni kelljen. A tömegközlekedési eszközökre már rég csak nagyon muszájból szállok fel, és persze megpróbálok két ujjal kapaszkodni. Jobb volt amíg hideg volt, mert akkor legalább a mocsok ellen védett a kesztyű. Influenza szezon van és telekrehálják a buszokat, ahelyett, hogy elmenne orvoshoz és otthon szépen kifeküdné. Mióta az év végével betegek voltunk azóta egyfolytában kerülget minket valami nyavaja. Én speciel még mindig köhögök (utcán viszont zsebkendőt tartok a pofám elé és nem a markom). A párom a menzán rendszerint gyomorrontással jön haza. Hová fejlődik a világ????
Undorodom elegem van. Ki se mozdulnék itthonról, ha nem kéne minden nap a friss pékárúért menni. Mert hát persze hiába keresek állást még csak arra sem méltatják az embert, hogy egy "bocs, nem rád esett a választás" levelet küldjenek. Ami fórumon jelentkeztem ott persze vissza jeleztek voltam is. Csak az egyik helyen nem akaratak még annyi pénzre sem bejelenteni amit eddig kerestem a másik hely meg tömegközlekedéssel egyszerüen megközelíthetetlen, ugyan is a két buszmegálló között van és járda az nincs, csak nyakig érő mocsok és sár, és egy bódé amit irodának neveznek. Hát köszi ilyen helyen nem szeretnék dolgozni. A többi pályázatomra meg a fülük botját sem mozgatja senki. Az előadós csak aki felvilágosítást tartott az álláskeresésről azt mondta, mindenhová adjam be a jelentkezést ahol tetszik a hírdetés. De könyörgöm adminisztrációs munkára minden rohadt hirdetés egyforma. Próbáltam a szakmámba ... szoftverüzemeltetés ... elhelyezkedni. Direkt nem a meghírdetett, hanem csak a cég honlapján lévő állásajánlatra adtam be a pályázatot... szerinted? Nagy hatalmas kaka. Azt kell mondjam.
Dühöngök! Emberek, dolgozni akarok!!!!! Csak azért nem alkalmaztok, mert Magyarországon nem beszélek a magyaron kívűl még négy nyelvet?? Mi van veletek? Nem kérek sokat, direkt utánna néztem a jövedelmi helyzetnek, nem vagyok hülye, csináltam IQ tesztet, nem vagyok szociopata, csak nehezen barátkozok. Nem értem. Haza mennék. De oda is minek?? Mit csinálhatnék otthon?
Gondoltam tanulok! De egy fizetésből a rezsivel meg az albérlettel hiába keres jól a párom hónap végére elgatyásodunk, nem tudom fizetni a röpke 180-280 e Ft-os tanfolyami költséget. Még ha mondjuk támogatással állják a felét ... akkor sem. Munka kell, és olyan tanfolyam, amire hétvégén lehet járni. De most már eltökélten elszántam magam, ha sikerül elhelyezkednem iskolába is fogok járni. És nem érdekel hogy "visszaminősítem" magam, de szakmát fogok tanulni. Ha arra kerül a sor ne essek kétségbe és megéljek akár hogy is, ha kell fizikai kétkezű munkával.
Na aztán még valami ha már itt tartok. Barátosném írta, hogy így meg úgy vettek karácsonyra maguknak sz.gépet. Egyszer írt is. Csak hogy egy hónapja kb hogy válaszoltam is rá. Leszarja a fejem.
Ismeretség útján lehet munkát találni mondják az okosok. Ja én is tudom, de nekem itt nincsenek barátaim akik oly nagyon összetörnék magukat, hogy segítsenek munkát találni. Volt munkatársak közül nem tartom a kapcsolatot szinte senkivel. Az egyik helyen a volt főnök miatt, ki tudja mit adott be nekik amit vagy elhittek vagy nem, a másik helyen meg amiatt, hogy igazából nem is volt idő beilleszkedni. Na kitől kérjek segítséget???
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ Elegem van!! Utálom már a sablonos hirdetéseket is olvasni, és épp utálok mindenkit.
